Málna kutya és gazdája

Bocs, de most baromira nem érek rá írogatni és fotózkodni. Rágcsálnom kell. Mindent. Asztallábat, vendégcipőt, szőnyeget, polcsarkat, könyvet, DVD-t. És a lopkodásban is örömömet lelem. Imádom, ha kisgazdim elől hagyja a zokniját és egyéb ruha darabjait, a szemüvegét, a…

Az elmúlt héten csoda érdekes dolgokat és tevékenységeket tanultam meg. Például az egyik legizgalmasabb időtöltés az unatkozás. Kis gazdim nem is gondolná (ahogy elhagyva az odút valóban nem is gondolja) mi mindent lehet nagy egyedül létemben megrongálni, szétcincálni, elrágni,…

Valóban igaz az állítás: a gazdi előbb-utóbb hasonlít a kutyájára. Ennek első jelei már az én kis gazdi-tanítványomon is kezdenek megmutatkozni. Például ugyanúgy szereti a nyers és főtt sárgarépát mint én. A görögdinnyével hasonló a helyzet. Igaz, ő vega, én…

Esküszöm, ez egyre hülyébb. Már több mint egy hete szoktatom, tanítom, hogy milyen nyüsszögés, vakkantás, morgás mit jelent, csak bambán vagy gügyögve néz rám. Minden apró kis rezdülésemre azt hiszi, hogy dolgomat szeretném végezni, ezért, hogy némi örömet okozzak neki,…

Elköltöztem. Augusztus 30-án megérkeztem új otthonomba, amiben nincs se fű, se föld, csak padló és szőnyeg (utóbbi – nem mondom – egészen megfelelő szagú és állagú lesz egy kis pisivel megöntözve). Sok játékom van, azokat rághatom. A sípolós gumicsirke lábát és fejét…